Almásfüzitő

Weboldal

A település gyökerei a római korba nyúlnak vissza, akkor a mostani falu környékén katonai tábor volt. Latin neve Azaum volt. A neve először egy 1001 körüli oklevélben (a pannonhalmi apátság alapítóleveléből ismert) jelent meg (Fizeg), melyben I. István király a falut a pannonhalmi apátságnak adományozta. IV. Béla király szívesen időzött itt.

A török hódoltság idején elnéptelenedett.
1891-ben készült el az Esztergom–Almásfüzitő-vasútvonal.
1958-ig Szőnyhöz tartozott.
Jelentősége akkor nőtt meg, amikor a községben timföldgyárat építettek.
A település mai neve 1895-től ismert, amikor is a névadó a MÁV lett. Ugyanis Almás községnek és Füzitőpusztának ezen a néven közös megállót létesített. Maga a Füzitő szó, összetett szó eltagja. A Füzegy egy Dunába ömlő patak neve, a fűzfa nevének származéka. Utótagja a tő pedig a patak torkolata. A község területéről a neolitikum idejéből vannak leletek.


A \\\"kolonia\\\" gyári lakótelep a vasútról fényképezveA római korban az 1. századtól vannak régészeti emlékek. A Duna menti limes védművei voltak a területen. A korai palánk (fa) tábort, kőtábor váltotta fel Marcus Aurelius császár idején. Később a tábor falába egy kis erődöt építettek. A római temetőből előkerült síremlékek egy része a fő téren látható. Bővebb története a forrásokban megjelölt művekben olvasható. A közég fejlődése az iparnak köszönhető. Zichy Miklós már a 19. században felismerte a kedvező lehetőségeket. Az 1830-as években keményítő, szesz és egyvüzem létesült a Zichy birtokon. 1854-ben már cukorgyár üzemelt. 1879-től új tulajdonosa Tussla Tivadar Ószőnytől Füzitőig árvízvédelmi töltést emeltetett.

1891-ben megnyílt az Almásfüzitő-Esztergom helyi érdekű vasút. Emeletes állomásépülete és raktárháza is ekkor épült. 1884-től a cukorgyárból keményítőüzem és gőzmalom lett. A gyártelep 1899-ben leégett.

Az amerikai tulajdonú Vacuum Oil Company (VOC) Rt. a vasúti, közúti és hajózási lehetőséggel rendelkező Füzitőpusztán 1904-ben kezdte meg ásványolaj finomítójának építését. A gyár 1908-tól termelt. A Tanácsköztársaság alatt gépeit leszerelték. A termelés 1922-ben indult meg újra. Az uradalom, a vasút és a gyárak magasabb beosztású alkalmazottai a lakótelepen (colonia) laktak. A munkások azonban a környékbeli községekből jártak be dolgozni.